Diagnózis

A tüdőembólia diagnózisának megerősítéséhez az orvosok többféle vizsgálatot végezhetnek, attól függően, hogy melyik a legalkalmasabb a beteg számára. A diagnózis felállításához az alábbi módszereket használhatják:

1. Fizikai vizsgálat: Az orvosok általában egy fizikai vizsgálattal és a beteg kórtörténetének megismerésével kezdik a kivizsgálást.
2. Laboratóriumi vizsgálatok: Egy speciális vérvizsgálat, amely a D-dimer szintet méri, gyakran használt módszer a tüdőembólia kizárására. A D-dimer egyfajta fehérje, amely akkor jelenik meg a vérben, amikor a vérrögök felbomlanak. Ha a D-dimer szint normális, a tüdőembólia valószínűsége alacsony. Ha azonban a D-dimer szint magas, további vizsgálatokra van szükség.
3. Képalkotó vizsgálatok: Ha a tüdőembólia gyanúja fennáll, képalkotó vizsgálatokra van szükség a diagnózis megerősítéséhez. A képalkotó vizsgálatok közé tartozik a komputertomográfia (CT), amely segít azonosítani a vérrögöt a tüdő artériáiban, és a tüdőszcintigráfia, amely egy olyan vizsgálat, amely megmutatja a véráramlást a tüdőben.
4. Ultrahang: Az ultrahangot gyakran használják a mélyvénás trombózis (DVT) azonosítására, amely a tüdőembólia gyakori oka. Az ultrahang képes megmutatni a vérrögöt a láb vagy a kar vénáiban.
5. Pulmonalis angiográfia: Ez egy invazív vizsgálat, amelyet ritkán használnak, mivel vannak potenciális kockázatai (beleértve a kontrasztanyagra való allergiás reakciót, fertőzéseket, vagy a katéterrel kapcsolatos komplikációkat), valamint a CT képes a legtöbb esetben azonosítani a tüdőembóliát. Azonban, ha a CT nem elérhető vagy nem megfelelő a beteg számára, a pulmonalis angiográfia lehet a következő lépés.

Kezelés

A tüdőembólia kezelése általában két fő célt tart szem előtt: a már kialakult vérrög eliminálása és az új vérrögök kialakulásának megakadályozása. A beteg állapotától és a tüdőembólia súlyosságától függően a terápiák a következők lehetnek:

• Antikoagulánsok (vérhígítók): A diagnózis megerősítésekor az antikoaguláns terápia a kezelés alappillére. Ezek a gyógyszerek segítenek megakadályozni a vérrögök növekedését és az új vérrögök kialakulását. Az antikoagulánsokat orálisan vagy injekció formájában is lehet alkalmazni. A gyakran használt antikoagulánsok közé tartozik a warfarin (Coumadin), a heparin, az enoxaparin (Lovenox) és a rivaroxaban (Xarelto).
• Trombolitikus gyógyszerek (vérrög-oldók): Ezek a gyógyszerek képesek feloldani a vérrögöket, de mivel nagyobb a vérzés kockázata, általában csak súlyos esetekben alkalmazzák őket.
• Sebészeti beavatkozás: A sebészeti beavatkozás, mint a trombektómia (a vérrög eltávolítása a tüdő artériájából), általában csak akkor kerül sor, ha a beteg állapota életveszélyes és a gyógyszeres kezelés nem hatékony.

Minden kezelésnek vannak lehetséges mellékhatásai és kockázatai, ezért fontos, hogy a beteg és az orvos együtt döntsenek a legjobb kezelési tervről. Az érintett személyeknek általában hosszú ideig, akár életük végéig is szedniük kell az antikoagulánsokat a tüdőembólia ismétlődésének megelőzése érdekében.

Megelőzés

A tüdőembólia megelőzése elsősorban a vérrögök kialakulásának megakadályozására irányul.

• Antikoagulánsok: Ha már volt mélyvénás trombózisa (DVT) vagy tüdőembóliája, az orvos antikoagulánsokat (vérhígítókat) írhat fel a további vérrögök megelőzésére.
• Mozgás: A rendszeres fizikai aktivitás, különösen a lábak gyakori mozgatása segít megelőzni a vérrögök kialakulását. Ha hosszú ideig ül, például hosszú repülőutakon vagy autóúton, próbáljunk meg felállni és sétálni legalább minden órában.
• Dohányzás abbahagyása: A dohányzás növeli a vérrögök kialakulásának kockázatát és számos egyéb egészségügyi probléma kockázatát is. Ha dohányzik, fontolja meg a dohányzás abbahagyását.
• Egészséges testsúly fenntartása: A túlsúlyos vagy elhízott embereknél nagyobb a vérrögök kialakulásának kockázata. Az egészséges testsúly fenntartása csökkenti ezt a kockázatot.
• Kompressziós harisnya: A kompressziós harisnyák a lábakban a vér visszaáramlását segítik, ami megakadályozza a vérrögök kialakulását. Ezeket gyakran javasolják a műtétek utáni időszakban vagy azoknak, akiknek magas a DVT kialakulásának kockázata.
• Orvosi felügyelet: Ha már volt tüdőembóliája, vagy ha magas a kockázata a kialakulásának, rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges.

Étrendi javaslatok

• omega-3 zsírsavak fogyasztása. Ezek a zsírsavak segítenek csökkenteni a vérlemezke-aggregációt (vagyis a vérlemezkék összetapadását), ami a vérrögök kialakulásának elsődleges mechanizmusa.
• Kiegyensúlyozott K-vitamin bevitel (különös tekintettel, ha valaki warfarint szed),
• megfelelő folyadékfogyasztás, mely segít a vér megfelelő áramlásában, ami csökkenti a vérrögök kialakulásának kockázatát,
• megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztása,
• alkohol és koffein mérsékelt fogyasztása,
• étrendkiegészítők fogyasztása pl. folsav, B6-, B12 vitamin, C-vitamin, E-vitamin.

Fontos, hogy mindig konzultáljon orvosával, dietetikusával, mielőtt új étrend-kiegészítőt kezdene szedni, különösen, ha már szed valamilyen véralvadásgátló gyógyszert!

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék

Centers for Diseases Control and Prevention. Venous Thromboembolism (Blood Clots). Last Reviewed: June 28, 2023. What is Venous Thromboembolism? | CDC

Mayo Clinic. Pulmonary Embolism. Dec. 01, 2022. Pulmonary embolism - Symptoms and causes - Mayo Clinic

NHS. Pulmonary Embolism. Page last reviewed: 25 May 2023. Pulmonary embolism - NHS (www.nhs.uk)

American Lung Association. Learn About Pulmonary Embolism. Page last updated: January 20, 2023. Learn About Pulmonary Embolism | American Lung Association

Cleveland Clinic. Pulmonary Embolism. Last reviewed by a Cleveland Clinic medical professional on 12/13/2022. Pulmonary Embolism (PE): Symptoms, Signs & Treatment (clevelandclinic.org)

Essien EO, Rali P, Mathai SC. Pulmonary Embolism. Med Clin North Am. 2019 May;103(3):549-564. doi: 10.1016/j.mcna.2018.12.013. PMID: 30955521.

Pulmonary embolism. Nat Rev Dis Primers. 2018 May 17;4:18031. doi: 10.1038/nrdp.2018.31. PMID: 29770792.

Mabrouk B, Anis C, Hassen D, Leila A, Daoud S, Hichem K, Mohamed S, Hatem K, Mounir B. L'embolie pulmonaire fibrino-cruorique fréquence, physiopathologie, tableau Clinique et traitement [Pulmonary thromboembolism: incidence, physiopathology, diagnosis and treatment]. Tunis Med. 2014 Jul;92(7):435-47.

Konstantinides S, Mavromanoli A, Hobohm L. Diagnostik und Therapie der Lungenembolie [Diagnosis and treatment of pulmonary embolism]. Herz. 2021 Dec;46(6):589-604. German. doi: 10.1007/s00059-021-05078-3. Epub 2021 Nov 22. Erratum in: Herz. 2022 Apr;47(2):175.