Hungáriamed
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Tavaszi allergia

A tavasz beköszöntével sokan küzdenek allergiás tünetekkel, amelyek jelentősen befolyásolhatják a mindennapi életet. A növények virágzása során pollenek kerülnek a levegőbe, amelyek a leggyakoribb allergének közé tartoznak.

Az allergia akkor lép fel, amikor a szervezet túlérzékenységi reakciót mutat, általában ártalmatlan anyagokkal szemben, például pollenekkel vagy állati szőrrel szemben. Az elmúlt években az allergiás megbetegedések száma jelentősen növekedett.

Az előfordulásának növekedése mögött több tényező állhat. Az egyik legfontosabb a klímaváltozás, amely befolyásolja a növények virágzási idejét és a pollentermelés mennyiségét. Az elmúlt években a pollenszezon hosszabbá vált, aminek következtében a pollenallergiában szenvedők hosszabb időn keresztül tapasztalhatják a tüneteket, mint korábban. A melegebb időjárás miatt egyes növények korábban kezdenek virágozni, és nagyobb mennyiségű pollen termelődik.
Ezen kívül a városiasodás és a légszennyezés is hozzájárulhat az allergiás tünetek súlyosbodásához.
Az allergia elfordulási gyakoriságát befolyásolhatja a társadalom általános egészségi állapota a hiperhigiénia, az antibiotikumok túlzott használata és a nyugati életmód. Továbbá a helytelen étrend és a stressz negatívan hatnak az immunrendszerre, közvetve az allergiás reakciókra.

A tavaszi allergia leggyakoribb tünetei

  • Orrdugulás, orrfolyás,
  • tüsszögés,
  • szemviszketés, könnyezés,
  • torokviszketés, köhögés.

A tünetek súlyossága egyénenként változó, és az allergén koncentrációjától, valamint az egyén érzékenységétől is függenek. Néhány ember enyhe tüneteket tapasztal, míg másoknál súlyosabb és tartósabb panaszok alakulhatnak ki.

Diagnosztikai módszerek

Az allergia diagnosztizálása elsősorban a beteg tüneteinek alapos kikérdezésén alapul, de további vizsgálatokat is alkalmazhatnak, mint például:

  • bőrtesztet: az allergén egy kis mennyiségét a bőr felszínére helyezik, majd figyelik a reakciót.
  • Labortóriumi teszt: a vérben lévő allergén-specifikus immunglobulin E (IgE) mennyiségének mérésére használt módszer, mely az allergiás reakcióban központi szerepet játszó antitest.

Kezelési lehetőségek és megelőzés

Az allergia kezelésében és megelőzésében számos módszer létezik, többek között gyógyszeres kezelés, allergén-immunterápia és az életmód megváltoztatása.

  1. A gyógyszeres kezelés általában antihisztaminokat, szteroidokat és dekongesztánsokat tartalmaz, amelyek segíthetnek enyhíteni a tüneteket.

Allergia esetén különböző típusú antihisztaminokat alkalmaznak, amelyek az első és a második generációs antihisztaminokra oszthatók. Mindkét generáció hatékonyan enyhíti az allergiás tüneteket, de eltérő mellékhatásokkal és tulajdonságokkal rendelkeznek.

Első generációs antihisztaminok:

Az első generációs antihisztaminok közé tartoznak a szedatív hatású vegyületek, amelyek könnyen átjutnak a vér-agy gáton, álmosságot és nyugtató hatást okozhatnak. Az első generációs antihisztaminok közé tartoznak pl. a

  • Difenhidramin (pl. Benadryl),
  • Hidroxizin (pl. Atarax),
  • Prometazin (pl. Phenergan).

Második generációs antihisztaminok:

A második generációs antihisztaminok kevésbé okoznak álmosságot, mivel nehezebben jutnak át a vér-agy gáton. A második generációs antihisztaminok szélesebb körben alkalmazottak, mivel kevésbé zavarják a mindennapi tevékenységeket, és általában kevesebb mellékhatással járnak. A második generációs antihisztaminok közé tartoznak pl. a

  • Loratadin (pl. Claritin),
  • Cetirizin (pl. Zyrtec),
  • Fexofenadin (pl. Allegra).
  1. Az allergén-immunterápia (AIT) célja, hogy az immunrendszert "szoktatjuk" az allergén anyagokhoz, csökkentve ezzel a tüneteket és az allergiás reakciók kialakulásának esélyét. Az allergén kis mennyiségben és fokozatosan adagolva kerül be a szervezetbe, hogy az immunrendszer hozzászokjon és ne reagáljon allergiás tünetekkel. Az AIT-t szubkután (injekció formájában) vagy szublingválisan (a nyelv alatti tabletták vagy cseppek formájában) is alkalmazni lehet.
  1. Az életmód megváltoztatása, mint például a levegőben lévő allergéneknek való kitettség csökkentése, az egészséges étrend és a stresszkezelés, hosszú távon elősegíthetik az allergiás megbetegedések megelőzését.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék

Pawankar, R., Canonica, G.W., Holgate, S.T., & Lockey, R.F. WAO White Book on Allergy: Update 2013. World Allergy Organization.

Ziska, L.H., Beggs, P.J. (2012). Anthropogenic climate change and allergen exposure: The role of plant biology. Journal of Allergy and Clinical Immunology, 129(1), 27-32.

D'Amato G, Cecchi L, Bonini S, Nunes C, Annesi-Maesano I, Behrendt H, Liccardi G, Popov T, van Cauwenberge P. Allergenic pollen and pollen allergy in Europe. Allergy. 2007 Sep;62(9):976-90. doi: 10.1111/j.1398-9995.2007.01393.x. Epub 2007 May 22. PMID: 17521313.

Jutel, M., Akdis, M., & Akdis, C.A. (2009). Histamine, histamine receptors and their role in immune pathology. Clinical and Experimental Allergy, 39(12), 1786-1800.

Simon D. Recent Advances in Clinical Allergy and Immunology 2019. Int Arch Allergy Immunol. 2019;180(4):291-305. doi: 10.1159/000504364. Epub 2019 Nov 6. PMID: 31694018.

Muche-Borowski C, Kopp M, Reese I, Sitter H, Werfel T, Schäfer T. Allergy prevention. Dtsch Arztebl Int. 2009 Sep;106(39):625-31. doi: 10.3238/arztebl.2009.0625. Epub 2009 Sep 25. PMID: 19890407; PMCID: PMC2770205.